Zöldséges lencsével töltött hagyma-paradicsom és gomba al forno (sütőben)
Szilvesztert követő napjaink viszonylag egyhangúan teltek: fordítottuk a szakirodalmat, főztünk valamit, amikor megéheztünk, majd folytattuk, ahol abbahagytuk. Tanulós évünk lesz, ha az első hét cselekvései határozzák meg az Új Esztendőt.
A heves tanuláshoz talán az is hozzájárult, hogy egy apróság miatt fasírtoltunk, de 2 nap nem egymáshoz szólás után megtört a jég, mert nem bírtuk tovább.
Egyik este Monival megnéztem a Gyűrűk Ura – A két torony című filmet, mert épp az ment a tévében. Legnagyobb meglepetésemre nem okozott nehézséget, hogy nem volt felirat, annak ellenére, hogy magyarul nem láttam előtte. Amikor a könyveket olvastam, 8-9 évvel ezelőtt, annyira benne voltam a történetben, hogy a mai napig is emlékszem a mozzanatokra. No, meg elég lassan beszélnek. Gollam olaszul fantasztikus (tesssooooro mioo :)
Kriszti közben rengeteg fórumot is elolvasott, hogyan múlnának el a kis pöttyei az álláról, és minél többet tudott, annál kétségbe ejtőbbnek látszott a helyzet. Mindent bevetett, ami másnak használt: a táplálkozási szokások megváltoztatásától a csodakrémekig mindent, így ezekben a napokban hagymát, káposztát, brokkolit, fokhagymát és grapefruitot vettünk magunkhoz táplálékként. Nekem is adódott egy kis szűnni nem akaró fülfájás, ami ellen sapkával, és sóval töltött meleg zoknival küzdöttem, miután a patikában vett fülspraytől csak rosszabb lett: még be is dugult. Fórumot olvasgatva találtam mindenféle rémséget, hogy a fülgyulladásba már haltak bele, megsüketültek, úgyhogy a rózsás hangulattól meglehetősen messze voltunk mindketten.
A fülbedugulás miatt kicsit sűrűbben kérdezek/kérdeztem vissza, és valahogy sűrűbben kerültek elő, - vagy csak jobban felfigyeltem rá - hallással-füleléssel kapcsolatos szófordulatok minden rossz szándék nélkül:)
Az eseménytelenséghez nagyban hozzájárult az is, hogy az összes erasmusos ismerősünk hazament az ünnepekre, és karácsony előtt Nico és Mauro elment világot látni Hollandiába. Krisztitől közben jöttek a hírek, hogy maradnak-e, vagy hogyan boldogulnak kinn: Nico jönne vissza, Mauro maradna. Végül január 4-én épp ebéd előtt csöngettek. A nagy csöndben mindketten ugrottunk egyet ijedtünkben: annyit tudtunk, hogy ma jön haza Nico, hogy mikor, azt nem. Ebéd visszavonul, kávéfőzés, és rövid élménybeszámoló: karácsony másnapján kirúgták, mert 1 órával később ment le reggelit készíteni. Pedig nem is lett volna ki megegye, mert egy lélek sem volt ott rajtuk kívül. (mindenféle nemzetiség dolgozott ott, karácsonyra megtanította nekik a Fehér karácsonyt)
Szilveszter Londonban: a fiatalok többsége úgy bulizik, hogy alig tud magáról a drogok miatt. Ezért eléggé rosszul érezte magát: mintha szellemek között lenne… :)
Mauro maradt Angliában, és keres munkát.
Kaptam egy kulcstartó szívet a brit zászló színeivel:)
*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése